Az ingatlan és a feldolgozóipar a magyar beruházási szektor gerincét képezik
Az ingatlanágazat és a feldolgozóipar azok a fő tényezők, amelyek segítik a magyar beruházási szektor fenntartását. Az első negyedévben a beruházások mennyisége 2,8%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, de szezonális kiigazítással 1,0%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A beruházások volumenének alakulását főként a vállalkozások csökkenő aktivitása befolyásolta - adta hírül a KSH. A negyedéves csökkenést főként a feldolgozóipar, az ingatlanberuházások és a mezőgazdasági fejlesztések bővülése mérsékelte.
A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene 1,0%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest. Az építési beruházások volumene 1,6%-kal zsugorodott, míg a gép- és berendezésberuházások 5,9%-kal bővültek. Az előző évhez képest a beruházási aktivitás volumene 2,8%-kal csökkent. Ebben az időszakban az építési beruházások volumene 8,5%-kal csökkent, miközben a gép- és berendezésberuházások volumene 5,3%-kal nőtt. Utóbbi főként az importált gépek és járművek közel 10%-os volumennövekedésének köszönhető.
Azok a vállalkozások, amelyek legalább 50 főt foglalkoztatnak és a beruházások 51%-át hajtották végre, 7,9%-kal csökkentették fejlesztési volumenüket. Ezzel szemben a költségvetési szervek, amelyek a beruházások 11%-át valósították meg, 2,3%-kal növelték fejlesztési szintjüket a bázisidőszakhoz képest. Az "egyéb" kategóriába tartozók, mint a 50 fő alatti vállalkozások, az egyéni vállalkozások, a nonprofit vállalatok és a háztartások, 3,4%-kal növelték beruházási volumenüket.
Bár a beruházások általános trendje csökkenő, hét nemzetgazdasági területen a teljesítmény növekedését tapasztalhattuk. A feldolgozóipar, amely a nemzetgazdasági beruházások több mint egyharmadát teszi ki, és így a legnagyobb súllyal bír, a vizsgált negyedévben kevésbé dinamikus növekedést mutatott, mint a korábbi időszakokban (+7,3 százalék). 2023 első negyedévében a járműgyártás, mint a második legnagyobb súlyú szektor, növekedésével fontos szerepet játszott a beruházások bővülésében. Ugyanakkor a legnagyobb arányú villamosberendezés-gyártásban a beruházások volumene kismértékben elmaradt a tavalyi értéktől, elsősorban a már régóta zajló nagy projektek lezárása miatt. Az elektronikai ipar, a gyógyszergyártás és az egyéb feldolgozóipari ágazatok fejlesztéseiben is növekedést észlelhetünk.
Az ingatlanügyletek, mint a második legnagyobb beruházó, amely a nemzetgazdasági fejlesztések 23 százalékát teszi ki, a beruházási teljesítménye 1,8 százalékkal megemelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezt a változást két ellentétes irányú hatás okozta: a bázisidőszaki kulturális és irodaház-építési projektek befejeződését a tárgyidőszaki ingatlanfelújítások (főként energiatakarékosítások) intenzív növekedése kompenzálta.
A szállítás és raktározás beruházási volumenében a 2022 második negyedévétől tapasztalt csökkenő trend folytatódott (-2,3 százalék), amit elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések visszaesése okozott. A kereskedelem nemzetgazdasági ágban mért 4,7 százalékos volumencsökkenés hátterében többek között az előző év azonos időszakában a nagykereskedelmi vállalkozások beruházásai által ösztönzött aktivitás csökkenése állt.
A feldolgozóipar, az ingatlanüzletek és a mezőgazdaság (együttesen 2,1, 0,4 és 0,3 százalékponttal) részben kompenzálták a nemzetgazdasági beruházások első negyedéves 2,8 százalékos volumenveszteségét. Viszont a szállítás és raktározás, a kereskedelem, valamint a közigazgatás (0,2, 0,3 és 1,4 százalékponttal) teljesítményének csökkenése szintén hozzájárult a csökkent beruházási volumenetekhez.
kép: 24.hu
TOVÁBBI INGATLANOK
