(1). Épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe (nettó alapterület)

(2). A vagyonértékelés egyik lehetséges tárgya az állóeszköz. Ebbe a körbe tartoznak a telkek, a földterületek, az épületek, az építmények, ipari ingatlanok, raktárak, üzemek, gépek, berendezések és a járművek.

(3). A település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze.

(4). A BKK weboldalán közzétett térkép szerint a főváros tizennégy zónájában korlátozták a tehergépjárművek behajtását. Pest és Buda belső kerületeiben, Délpest egyik zónájában és a kelenvölgyi övezetben a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek kényszerülnek a behajtási díj megfizetésére. További három övezetben a 7,5 tonnánál, hét övezetben pedig a 12 tonnánál nehezebb járművekre érvényes a korlátozás.

(5). Ipari ingatlanok különösen raktárak fontos jellemzője a belmagasság, amely a padló és mennyezet legalsó pontja közötti legkisebb  távolság.

(6). A citylogisztika a városmag, azaz a belváros szervezett áruellátásának, szabályozott tehergépjármű-forgalmának együttes megvalósítását jelenti.

(7). Az egyes konténerek vagy raklapos rakományok gyors átrakodásának, átszállításának lehetősége az áru beérkeztetéstől az árukirakodásig – egyetlen tranzitállomáson belül.

(8). A jelenérték kiszámítása

(9). Amely során a teherautó közvetlenül az ipari ingatlan, raktár, csarnok, műhely épületének nyílászárójához tolat, és az épülethez szinte „légmentesen” csatlakozik. Ilyenkor az épület és a jármű között egy ütköző és tömítő funkcióval bíró kaputömítés van. A kaputömítés a jármű és az ipari ingatlan, raktár, csarnok, műhely épülete között szigetel. Azzal, hogy kizárja a szelet, az esőt és a hideget, vagy benn tartja a hideget a hűtőházak esetében, hozzájárul az energiatakarékos és hatékony működéshez, valamint a jobb munkakörnyezet megteremtéséhez. A kaputömítés kiválasztása általában néhány alapvető feltétel alapján történik: az ipari ingatlan, raktár, csarnok, műhely épületének szerkezete, a járművek típusa, az energiatakarékossági elvárások és a speciális körülményeket igénylő áruk. Az olyan helyszíneken, ahol különböző méretű és típusú járművek érkeznek gyakran, jó megoldást kínálnak a felfújható kaputömítések. Az olyan alkalmazásoknál, ahol a járművek egyforma méretűek, a szivacs kaputömítés az egyszerű, de kiváló megoldás.

(10). Az elővásárlási jog lényege az, hogy amennyiben a tulajdonos az ingatlanát el kívánja adni, úgy az elővásárlásra jogosult azt egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja. Az elővásárlási jog gyakorlásának feltétele, hogy a tulajdonos el akarja adni az ingatlant. Ha az ingatlant elővásárlási jog terheli, a tulajdonos a kapott vételi ajánlatot köteles közölni az elővásárlási jog jogosultjával. Ha az elővásárlási jogosult az ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződés létrejön. Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem válaszol, nem nyilatkozik, az eladó az ingatlant eladhatja az eredeti ajánlattevőnek. Az elővásárlási jog személyhez kötött, a jogosult nem ruházhatja át, halálával a jog megszűnik. Az elővásárlási jog megállapodás vagy jogszabály alapján keletkezhet. Közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat jogszabály alapján illeti meg az elővásárlási jog, ha bármelyik tulajdonostárs tulajdoni illetőségét kívül álló személynek kívánja eladni. Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni a tulajdoni lap III. részére. 

(11). Az építésügyi hatóság engedélye (építési engedély) szükséges meghatározott építési munkák végzéséhez. Ilyen például az építés, bővítés, bontás.

(12). Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról, gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.

(13). A gyár logisztikai, termelési, készlettervezési, beszerzési egység, ahol anyagi javakat állítanak elő.

(14). Egyes raktárak hőszigetelő és hőmegtartó képességük okán alkalmasak alacsonyabb hőmérséklet biztosítására. Ez jellemzően az élelmiszer ipari termékek raktározása esetén fontos. Megkülönböztetünk hűtő és mélyhűtő raktárak. Hűtőraktárak esetében a hőmérséklet 0-10C fok között, míg mélyhűtő esetében a -5C - -20C fok közötti hőmérséklet biztosított.

(15). A villamos energia ipari méretű előállításának, szállításának és felhasználásának alapja. A háromfázisú átvitel során a három vezetéken ugyanolyan feszültségű és nagyságú váltakozó áram folyik, de ezek egymáshoz képest eltolt, a váltakozó áram teljes periódusának harmadrészével.

(16). Hazánkban az elkészült ipari padlónak a döntő többsége acélszál erősítéses betonból készül műszaki és gazdaságossági előnyök miatt. Ezen szerkezeteknek, mint a létesítmények egyik leginkább igénybe vett részeinek a megfelelő műszaki állapota, tartóssága, stratégiai jelentőségű az ipai ingatlan tulajdonosának, üzemeltetőjének szempontjából. Standard ipari padló Az egyik leggyakrabban épített ipari padlórendszer, a beton zsugorodása miatt fugavágásokkal ellátva 6–9 m ként, könnyen és gazdaságosan megépíthető szerkezeti felépítéssel, szinte minden általános igény kielégítésére optimális költség hatékony megoldás. Fugamentes ipari padló Vágott fuga nélküli, nagy dilatációs távolságú, korszerű és rendkívül hatékonyan használható, nagyobb teherbírású ipari padló, fugaszél letöredezési problémák kiküszöbölésére.. A vágott hézagmentes, azaz fugamentes ipari padlóban lehetséges, hogy egységes, homogén felületet alakítsunk ki akár 2000 m² területen is. Nagy síkpontosságú ipari padló Különlegesen magas színvonalú, nagy teherbírású, fugamentes ipari padló, nagy sebességű targoncaforgalomnak kitett nagy belmagasságú ipari ingatlanok, raktárak, csarnokok közlekedőfolyosói számára. Hűtőházi ipari padló Hőszigetelésre épített, speciális hőhatásoknak kitett standard, fugamentes, vagy nagy síkpontosságú ipari padló elsősorban hűtött raktárakba. Padlófűtéses ipari padló Hőszigetelésre épített, fűtőcsövezéssel ellátott, speciális hőhatásoknak kitett standard, fugamentes, vagy nagy síkpontosságú ipari padló. Kültéri ipari padló Szabad területen épülő, erős időjárási és más, speciális környezeti hatásoknak kitett, nagy teherbírású, érdesített felületű ipari padló. Műgyanta ipari padló A jól tisztítható, pormentes ipari padozat követelményét általában műgyanta bevonati rendszerekkel elégítik ki. A legjobb minőségű és legmagasabb beruházási költségű megoldás.

(17). Az ipari parkok olyan telepszerűen létesített ipari és szolgáltató létesítmények, amely főként kis- és középvállalkozások számára, a kor színvonalán képes biztosítani a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. A park körülhatárolt működéséről gazdasági társaság gondoskodik.

(18). Az árugyűjtési folyamat (komissiózás) célja, hogy tárolótérben tárolt árukból olyan méretű és összetételű küldeményeket állítson elő, amely megfelel az árut megrendelő ügyfelek leadott igényeinek leadott igényeknek és a szállításnak. A komissiózás az áruk megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, amely a megrendelések átvételével kezdődik és a kigyűjtött áruk rendelésenkénti összeállításával fejeződik be. A komissiózás az ellátó-elosztó raktárak sajátos folyamata, amelynek során több árucikkből álló kiszállítási egységet kell összeállítani. A komissiózás a raktári folyamat legkritikusabb és legdrágább része (sok a hibalehetőség, általában kézi erővel végzik, így nagy az élő-munka ráfordítás költsége).

(19). A darabárukon (tekercsek, szálanyagok, stb.) olyan tárolási rendszert értünk, amelyben a tárolási magasság az általános célú emelőtargoncák által elérhető átlagos tárolási magasságot meghaladja, illetve az áruknak állványokba helyezését, valamint levételét onnan az állványok közötti folyosókban mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák végzik. Magasraktárak elterjedésének okai területkihasználásra való törekvés korszerű elosztási rendszerek megvalósítása termelési folyamatok automatizálása a nagy be- és kitárolási teljesítőképesség kifejezett elvárás a fajlagos költségcsökkentés A magasraktárak alkotóelemei közé tartozik a tárolótér, az árugyűjtő és elosztótér, az állványok, a felrakógépek, valamint az árugyűjtő és elosztórendszer.

(20). Minimum bérelhető terület ipari ingatlanonként változó. Raktárak, műhelyek bérlése esetén általában 50 nm, csarnokoknál, telephelyeknél akár több száz-ezer nm bérlésére van lehetőség.

(21). Minimum bérleti időtartamként 1-5 éves időszakot jelölnek meg az ipari ingatlanok, telephelyek, raktárak, csarnokok, műhelyek tulajdonosai, üzemeltetői. 1 évnél rövidebb, vagy határozatlan időre ritkán kötnek bérleti szerződést az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely tulajdonosok, üzemeltetők. Több éves bérleti idő esetén számíthatnak a bérlők kedvezőbb kondíciókra.  Általában az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely tulajdonosok, üzemeltetők az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely bérleti díját a KSH által közzétett inflációs ráta alapján módosítják évente egyszer, előre rögzített időpontban.

(22). Az óvadék, köznapi szóhasználatban kaució a gyakorlatban nem egyéb, mint meghatározott számú hónapra, ipari ingatlanok, telephelyek, raktárak, csarnokok, műhelyek esetén 2-3 hónapra eső bérleti díjnak megfelelő összeg biztosítékul történő átadása az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely üzemeltetőjének abból a célból, hogy az a szerződés nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén követelését ezen összeg terhére közvetlenül kielégíthesse. Az óvadék, kaució összegét az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely üzemeltetők általában a havonta fizetendő bérleti díj mértékéhez szabják, az óvadékadás előrefizetésnek mégsem tekinthető, az a bérleti díjfizetési kötelezettséget nem érinti. A kaució csupán egy biztosíték az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely tulajdonosa, üzemeltetője számára, annak csökkentésére, önkényes elköltésére tehát mód nincs. Gyakorlatban az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely bérlője ragaszkodhat ahhoz, hogy az óvadék címén átadott összeget az ipari ingatlan, telephely, raktár, csarnok, műhely üzemeltetője kamatozó számlán helyezze el a bérlet teljes időtartamára, és abból csupán meghatározott esetekben keressen kielégítést. Az óvadék, a bérleti szerződés megszűnésekor visszajár. Az óvadék alapja egyes ipari ingatlanok esetében a havi bérleti díj, más ipari ingatlanoknál a havi bérleti díj + az üzemeltetési költség.

(23). Ipari ingatlanok, csarnokok, raktárak, műhelyek padlójának teherbírását t/nm mérőszámmal szokás megadni. A szám azt jelzi, hogy az ipari padló 1 nm-én maximálisan hány tonna áru, gyártóeszköz helyezhető el.

(24). Szállítási rakodólap; amelyet egységrakomány képzésére használnak. Különböző típusai (pl. lapos raklap vagy hordós raklap) és különböző anyagokból készült kivitelei (fa, műanyag vagy nemesacél) ismertek. A legismertebb raklap az euró-raklap. (80X120 cm)

(25). Nem földszintes raktár, csarnok, műhely, ipari ingatlan esetén a rakodás alapvető helye a rámpa, amelyik magassága gépkocsik esetében 85-90 cm, kamionnál 1,20 méter. A rámpa szélessége változó lehet általában minimum 3 méter. A rakodórámpa lehet fedett, vagy fedetlen attól függően milyen áruk tárolására, vagy gyártására épült a raktár, csarnok, műhely. A fedett rámpa lehetővé teszi a gépjárművekből raktárba, csarnokba történő időjárás független áru mozgatást.

(26). A rámpakiegyenlítő áthidalja és kiegyenlíti a jármű platója és az ipari ingatlan, raktár, csarnok, műhely épületének padlója közötti szintkülönbséget. A rakodás kezdetekor a teherautó platószintje magasabban van, mint a rámpa, a rakodás befejeztével a terhelés alatt álló teherautó rugói összenyomódnak, és a plató szintje a rakodórámpa szintje alá süllyed. Ezt a szintkülönbséget hivatottak kiegyenlíteni a rámpakiegyenlítők.

(27). A sprinkler berendezés, egy a védendő teret, vagy épületet, ez jellemzően anyagfogalmi csarnokokat, raktárakat, logisztikai nagy légterű gyártócsarnokokat, gabonatárolókat, műhelyeket behálózó csőrendszer, melyen az adott kockázatnak megfelelő sűrűségben és kiosztásban sprinklerfejek, tűzoltó fejek találhatók. A sprinklerfejekben egy olvadóbetét van, mely meghatározott hőmérsékleten eltörik és így a csőrendszerből kilépő vizet, a sprinklerfej, az oltandó felületre spricceli. A sprinkler berendezéseknek az egyre változó igényeknek megfelelően sokféle változata alakult ki: A nedves sprinklerberendezés jól alkalmazható olyan esetekben, amikor az esetleg kigyulladó tűz oltását azonnal, emberi beavatkozás nélkül meg kell kezdeni. Előnye a nedves rendszernek, hogy csak azok a fejek nyitnak ki, és kezdik meg az oltást, melyek környezetében a levegő hőmérséklete elérte a kioldási hőmérsékletet, ezzel a többi területen megelőzhető a vízkár. Közvetlen, gyors, olcsó, egyszerű. Irodák hotelek, bevásárlóközpontok továbbá ipari üzemek, csarnokok és temperált, fűtött, fűtetlen raktárak, műhelyek előnyös berendezése. Száraz sprinkler berendezés, melynél üzemszerű állapotban, a csőrendszerben állandó értéken szabályozott túlnyomásos levegő van. A csőrendszer száraz oldalát a nedvestől egy ún.: száraz riasztószelep választja el. Amikor a száraz rendszeren lévő sprinklerfejek olvadóbetétei, a hő hatására kioldanak, a csőrendszerben lévő levegő kiszökik, a nyomás lecsökken, ennek eredményeként a száraz riasztószelep kinyit és a csőhálózat megtelik vízzel. Előnye a száraz rendszernek, hogy olyan raktárban, csarnokban, műhelyben is alkalmazható, ahol a fagyveszély miatt a nedves rendszer nem lenne alkalmazható. Fűtetlen raktárak, csarnokok, ipari ingatlanok, esetleg műhelyek fagyveszélyes terek védelmére építhető be.

(28). Két szint vagy építményszint (járó)felülete közötti függőleges távolság.

(29). A szintterületi mutató határozza meg, hogy egy adott telken mennyi m2 épület hozható létre. Ez az egyik legfontosabb mérőszám fejlesztési területek esetén. A terepszint alatti terület nem számít bele!

(30). A targoncák elsősorban ipari ingatlanokban, raktárakban, nagy belmagasságú csarnokokban darabáruk rakodására, illetve rövid távú szállítására szolgáló szakaszos működésű anyagmozgató berendezések. Napjainkban az egyik legelterjedtebb anyagmozgató berendezés a targonca, mert sokféle feladat ellátására alkalmas, nagyfokú rugalmassággal rendelkezik, kezelése egyszerű, Targonca alatt általában kézi- vagy önálló hajtással (robbanómotoros vagy elektromos) rendelkező kiskocsit értünk, amelynek felépítménye többségében hidraulikus működtetésű teheremelő egységgel is fel van szerelve. A felépítmény legtöbbször oszlopszerűen kialakított egymásba tolható egységekkel (teleszkóp) rendelkezik, amelyen a villaszerkezet kocsija van megvezetve. A villaszerkezet helyére szerelhető adapterekkel (1. ábra) sokféle rakodási feladat ellátására is alkalmas lehet egy hagyományos kialakítású homlokvillás targonca. A raktárakban alkalmazzák a komissiózó targoncákat, amelyeknél a kezelő egyben az áruk gyűjtését is elvégzi. Vannak olyan targoncák, amelyeknél a villaszerkezet nem a homlokoldalon, hanem arra merőlegesen elhelyezve a szállítókocsi önkiszolgálására alkalmas (oldalvillás targoncák). A szállítótargoncák egy vagy több darabáru, illetve egységrakomány rövid távú szállítására alkalmasak, önálló rakodó-berendezéssel nem rendelkező szállítóeszközök, amíg az emelő targoncák egységes méretű rakományok, illetve egységrakományok rakodására alkalmasak és rövid távolságra történő szállítást is végezhetnek. Magas raktárban, csarnokban is alkalmazhatunk magas emelésű ún. felrakó-targoncákat, amelyek többszörös teleszkópos oszlop-rendszerrel vagy magas oszloppal rendelkeznek és a villaszerkezet kifordítható vagy keresztben mozgatható kialakítású. Az automatizált gyártórendszerek speciális kiszolgáló berendezései a vezetőnélküli targoncák, amelyek speciális hajtással és fedélzeti számítógéppel rendelkezve az intelligens berendezések ún. logisztikai gépek közé tartoznak. A targoncákat többségében rövid távolságú szállításra is alkalmazzák, amelynek az a feltétele, hogy a pályának szilárd burkolatúnak kell lennie. A targoncák teherbírása – a darukhoz képest – általában nem nagy. A legtöbb targonca 1-3 tonna névleges teherbírású, és többségében a villaszerkezet és a jármű tengelynyomása korlátozza a terhelhetőséget, de 5 tonnát meghalad tömegek is mozgathatóak speciális kialakítású, targoncaszerű berendezésekkel (nyereg kocsi).

(31). A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az építményeket, műtárgyakat, az építményeket, ipari ingatlanokat tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.

(32). A vállalat funkcionális területi, vagy technológia szempontból elhatárolható egysége, melynek célja valamely fogyasztói igényű kielégítése és ezzel a tevékenységével nyereség elérése.

(33). Az üzemeltetési díjban foglalt szolgáltatások, költségek ipari ingatlanonként változnak. Általánosságban tartalmazza az ipari ingatlan üzemeltetésére fordított eszközök és munkaerő költségeit, a takarítással, őrzéssel, karbantartással kapcsolatos kiadásokat, a szemétdíjat. Emellett, legtöbbször magába foglalja az ipari ingatlan biztosítási díját, az ingatlanadót. A leírtak alapján a bérlő tulajdonában lévő tárgyakra és berendezésekre önálló vagyonbiztosítás megkötése szükséges. Az ipari ingatlanok havi nettó üzemeltetési díja 0,5-2 EUR/nm között változik raktárakra vetítve.