2026-ban új szabályok formálják át a szállítmányozást
Európa-szerte egyre több település vezet be alacsony vagy zéró emissziós zónákat, behajtási korlátozásokat, idősávokat és súlyhatárokat, miközben a városi tér és a rakodóhelyek kapacitása is szűkös. A Raben szakértői úgy vélik, hogy a fenntartható városi logisztika sikeréhez kiszámítható, harmonizált szabályozásra, a fizikai és energetikai infrastruktúra fejlesztésére, valamint párbeszédre van szükség a városok, a hatóságok és a piaci szereplők között.
2026-ban több európai uniós és hazai szabályozási változás is érinti a szállítmányozási piacot, a Raben Trans European Hungary Kft. szerint az új előírások nemcsak adminisztratív feladatokat hoznak, hanem a mindennapi működés, a költségtervezés és a partnerek közötti együttműködés szempontjából is új helyzetet teremtenek.
2026-ban még fontosabbá válik az előregondolkodás és a rugalmasság. Aki csak akkor kezd el alkalmazkodni, amikor egy új szabályozási kötelezettség már fennakadást okoz a határon, a raktárban vagy éppen a költségoldalon, az könnyen versenyhátrányba kerülhet. A következő időszak nyertesei azok a szereplők lesznek, akik a szállítmányozási, raktározási és vámfolyamatokat nem különálló feladatként, hanem szorosan együttműködő értékláncként kezelik – mondta Üveges Zoltán, a Raben Trans European Hungary Kft. értékesítési vezetője.
Új vám- és importszabályok
A 2026-os szabályozási környezet egyik legfontosabb eleme a január 1-jével éles szakaszába lépett CBAM, vagyis az uniós karbonhatár-kiegyenlítési mechanizmus, közismertebb nevén a szén-dioxid-vám. A rendszer célja, hogy az Európai Unióba érkező egyes termékek esetében a gyártás során keletkező kibocsátás is megjelenjen a megfelelési és költségoldalon. Ez az érintett cégek számára pontosabb adatszolgáltatást, szorosabb adminisztrációt és összehangoltabb vámfolyamatokat jelent.
Szintén kiemelt jelentőségű az ICS2, az Európai Unió új importellenőrzési rendszere, amely a közúti és vasúti fuvarozásban is részletesebb előzetes adatszolgáltatást vár el. Ennek része az ENS, vagyis a belépési gyűjtő árunyilatkozat, amelyet még az áru uniós belépése előtt kell benyújtani. A hiányos vagy pontatlan adatok késedelmet, ellenőrzési kockázatot és fennakadást okozhatnak a határfolyamatokban.
Az exportfolyamatokban közben egyre fontosabb szerepet kap az AES, az automatizált exporteljárási rendszer, amely az elektronikus kiviteli vámkezelés alapját adja. Ez a rendszer az egykori ECS (Export Control System), vagyis kiviteli ellenőrzési rendszer korszerűsített, továbbfejlesztett megoldásaira épül. A digitalizált exportfolyamatok célja, hogy az adatok gyorsabban, egységesebben és kevesebb hibalehetőséggel mozogjanak a szereplők között.
Szigorodó veszélyesáru-szabályok és digitális engedélyezés
A veszélyes áruk szállításában is egyre szigorúbb szabályozási környezethez kell igazodni. Júniustól az ADR, vagyis a veszélyes áruk közúti nemzetközi szállításáról szóló európai megállapodás előírásainak szigorítása pontosabb dokumentációt, következetesebb ellenőrzést és világosabb felelősségi rendszert kíván meg a teljes fuvarozási láncban.
Januártól a nemzetközi közúti árufuvarozásban használt, úgynevezett CEMT engedélyek kiállítását, kezelését és ellenőrzését a korábbi papíralapú ügymenetről digitális platformra helyezték át, ezzel gyorsítva és könnyítve az adminisztrációt.
A szabályváltozásokból jól látszik, hogy a logisztika jövője egyszerre szól a megfelelésről, a digitalizációról és az együttműködésről. A szállítmányozó, a raktározó, a vámkezelő, az importőr és az exportőr ma már nem dolgozhat egymástól elszigetelten. 2026-ban azok a láncok lesznek stabilak, amelyekben az információ gyorsan, pontosan és előre tervezhető módon áramlik a szereplők között – összegezte Üveges Zoltán.
Forrás: newtechnology.hu
Kép: iStock
TOVÁBBI INGATLANOK
