Importvezérelt csomaglogisztika
Nemzetközi piacterek diktálták a tempót a magyar csomaglogisztikai piac szereplőinek 2025-ben. A PwC Magyarország által publikált legfrissebb adatok szerint 195,27 millió küldeményt kezeltek tavaly.
Az export ugyan visszaesett, de az import forgalma 39 százalékkal bővült, ami 52,66 millió külföldi csomagot jelentett. Ezzel már minden 4. küldemény importforrásból származik. A szerkezeti változás pedig egy olyan tartós irányváltást jelez, amely hosszabb távon is meghatározza a magyar piacon működő logisztikai szereplők fejlődési irányait.
Az importvezérelt működés a teljes logisztikai kapacitásgazdálkodás alappillére, amely újraértelmezi a szolgáltatók napi operációját és hosszabb távú beruházási döntéseit. A képet árnyalja, hogy 2026. július 1-jétől az EU megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, amely a szakértői várakozások szerint nem okoz drasztikus visszaesést a volumenben, de átrajzolhatja a piacot. A jogszabályváltozás miatt érdemes lehet a gazdálkodóknak felülvizsgálniuk az értékesítési struktúráikat és olyan optimalizációs lehetőségeket keresni, amelyekkel fenntartható lehet az ügyfeleik magas szintű kiszolgálása – hívta fel a figyelmet dr. Mák Dorottya Virág, a PwC Magyarország szakértője.
2025-ben a csomagautomaták használata kiemelkedő ütemben, 50,2 százalékkal nőtt, elérve a 47,57 millió küldeményt, miközben a házhozszállítás gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,9 százalékos bővüléssel. A fix pontos átvételi csatorna így már 32,3 százalékkal bővült, a magyar vásárlók ugyanis egyre inkább a gyors, önkiszolgáló és kiszámítható átvételi élményt preferálják. A szolgáltatók számára a lefedettség és a gyors hozzáférhetőség ma már közvetlen versenytényező, amit jól mutat, hogy a csomagautomata-hálózat mérete 2026 januárjára elérte a 10 888 darabot, ami csaknem 30 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt.
A lakossági C2C (magánszemélyek közötti) küldemények száma 43,3 százalékos bővüléssel 6,9 millió darabra nőtt tavaly, és egy teljesen új működési mintát hozott létre a magyar logisztikai piacon. A növekedést főként a nemzetközi másodpiaci platformok (például a Vinted) terjedése mozgatja, amelyek új feladói és címzettoldali igényeket generálnak. A másodpiaci kereskedelem a hazai eladóknak új exportlehetőségeket is nyit, ami tovább szélesíti a csomagáramlás irányait és komplexitását. Ez a szegmens tehát nem kiegészítő eleme, hanem aktív alakítója a magyar csomaglogisztikai ökoszisztémának.
Forrás: NavigátorVilág
Kép: Adobe Stock
TOVÁBBI INGATLANOK
