Új akkugyárak létesülnek a vidéki területeken Magyarországon
Új akkugyárak létesülnek a vidéki területeken Magyarországon, ami felveti a kérdést: honnan származnak a sok új munkás, és kik lesznek azok, akik itt dolgoznak?
Az elmúlt időszakban számos ukrán munkavállaló választotta a nyugat-magyarországi akkumulátorgyárakat. Csak Debrecenben a tervezett új üzemben közel 9000 embert kívánnak alkalmazni. Bár már számos nagy akkumulátorgyár működik az országban, újabb létesítmények építését is fontolgatják. Milyen hatása lehet ennek a magyar munkaerőpiacra?
Mielőtt mélyebben belemerülnénk a kérdésbe és szakértőinkkel kibeszélnénk az esetleges munkaerőpiaci változásokat, tekintsük át, hogy hol is tartunk jelenleg! Nem egyszerű áttekinteni, hol vannak már meglévő és hol tervezett akkumulátorgyárak vidéken. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy már több ilyen üzem is működik az országban. Nem beszélhetünk több tucatról, de legalább négy biztosan elkezdte már a gyártást.
Komáromban a dél-koreai SK ON vállalat működteti saját akkugyárát, amely az első európai létesítményük. Az alapkőletételre 2018-ban került sor, a beruházás pedig 97,5 milliárd forintot tett ki, létrehozva ezzel 475 új munkahelyet. Az üzem évente körülbelül 250 ezer elektromos és hibrid jármű számára készít akkumulátort.
Gödön a Samsung SDI dél-koreai cég akkugyára található, amely 2016-ban egy barnamezős beruházás eredményeként jött létre, miután egy korábbi tv-képernyő gyárat átalakítottak. 2018-ban kezdték meg a termelést, majd egy évvel később a gyárat kibővítették. Az 1,2 milliárd eurós beruházás 1200 új munkahelyet teremtett. Gödön működő Samsung gyárhoz kapcsolódóan a Sangsin EDP cég is található Jászberényben, amely a Samsung által gyártott akkumulátorok keretét állítja elő.
2019-ben a japán GS Yuasa is elindította működését Magyarországon.
A jászberényi JászPlasztik kiemelkedik a többi közül, mivel ez egy magyar tulajdonú vállalat, ami már az 1990-es évek óta gyárt akkumulátorokat az országban.
Az akkumulátorok gyártásához szükséges alkatrészeket számos helyen állítják elő Magyarországon:
Tatabányán a dél-koreai Soul Brain elektrolitot gyárt az akkumulátorokhoz.
Környén a Volta Energy Solutions dél-koreai vállalat akkumulátor-rézfóliákat készít.
Gödöllőn a Shenzen Kedali kínai cég akkumulátorhoz szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozik.
Pécelen az Enmech, ami a japán Mectec-csoporthoz tartozik, elektromos és hibrid járművek akkumulátor-összekötő alkatrészeit állítja elő.
Monoron a Shinheung Sec dél-koreai vállalat akkumulátor-alkatrészeket gyárt.
Szigetszentmiklóson és Bátonyterenyén a SungEel Hitech dél-koreai cég akkumulátorok újrahasznosításával és feldolgozásával foglalkozik.
Most nézzük meg azokat a tervezett gigagyárakat, amelyek még megjelennek a magyar piacon!
A 2010-es évek második felében már komoly akkumulátoripari kapacitásokat hoztak létre Magyarországon, de 2021-től újabb hullám indult. A Pénzcentrum is beszámolt róluk. Néhány kiemelkedő beruházás:
Debrecenben a CATL gyára kétségtelenül a legnagyobb méretű beruházás. A kínai vállalat 7,34 milliárd euró értékű beruházással gyárat épít, ami 9 ezer munkahelyet teremt. A CATL beszállítója olyan cégeknek, mint a Mercedes-Benz, BMW, Stellantis és Volkswagen. Három ezek közül Magyarországon is gyárt, ami a döntésnél fontos szempont lehetett. A CATL beruházás helyi szinten vitákat váltott ki, különösen a vízellátás és az energiaellátás kérdései miatt.
Debrecen pozícióját az akkumulátoripari központként erősíti, hogy a kínai EVE Power is itt tervez gyárat építeni. Az 1 milliárd eurós beruházás során több mint 1000 munkahely jön létre. A 2026-ra elkészülő új üzem főként a helyben épülő BMW gyár számára fog szolgáltatni. A beruházásnál kiemelt figyelmet kap a fenntarthatóság és az energiahatékonyság.
Ezzel összefüggésben, a BMW iFactory projektje is Debrecenben valósul meg. Itt lesz a világon a második hely, ahol a BMW nem csak autókat, hanem kifejezetten elektromos modelleket gyárt majd az iFactory keretében, amelynek az EVE Power lesz a beszállítója.
Iváncsán is új akkumulátorgyárat építenek
A SK ON dél-koreai vállalat a komáromi üzeme után most Iváncsán nyitja meg következő hazai üzemét, amely egyben a vállalat második európai gyára. Az új üzem termelése az idei ősszel kezdődhet meg. A 2019-ben elkezdett beruházás költsége 239 milliárd forint.
Új alkatrész-szállítók érkeznek az országba
Az akkumulátorgyárak mellett több új alkatrész beszállító is létesít üzemet Magyarországon, ezt gyűjtötte össze a Növekedés.hu:
Ácson, Komárom-Esztergom megyében a kínai Huayou Cobalt egy új üzemet épít, mely évente 100 ezer tonna katódanyagot fog előállítani. A projekt 1,3 milliárd euróba kerül és 900 új munkahelyet teremt.
Nyíregyházán a dél-koreai W-Scope Corporation egy lítium-ion akkumulátorok szeparátorfilmjeit előállító üzemet hoz létre. Korábban bejelentették, hogy a vállalat első európai üzemét itt hozza létre, 720 millió eurós (288 milliárd forint) beruházással.
Más városokban, mint Debrecen, Fót, Vác és Sóskút, koreai és hongkongi cégek különböző akkumulátorral kapcsolatos gyárat építenek. Sóskúton egy 11 milliárd forintos beruházással létrejövő üzem először 90 munkahelyet hoz létre.
Milyen hatása lesz a hazai munkaerőpiacra ezeknek az új gyáraknak?
Berta Péter, a WHC Csoport vezetője szerint a munkaerőpiacra és a gazdaságra gyakorolt hatást több szempontból is érdemes megvizsgálni. Az egyik a közvetlen foglalkoztatási hatás, hiszen ezek a vállalatok már most is több ezer munkahelyet biztosítanak. A gyárak nem csak fizikai munkásokat, hanem mérnököket és technikusokat is foglalkoztatnak. A másik fontos szempont az, hogy milyen hatással vannak ezek az üzemek a magyar autóiparra, ahol jelenleg mintegy 200 ezer ember dolgozik.
Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint az akkumulátorgyártás nem csak az összeszerelést jelenti, sok beszállító és alkatrészgyártó is érintett. A munkaerőpiacon a magas képzettségű munkavállalók iránti igény növekszik, mely kihívásokat is jelenthet.
A külföldi munkavállalók egyre nagyobb számban érkeznek a magyar piacra, ami változásokat hoz a munkaerőpiacra. Nógrádi József elmondta, hogy a fluktuáció miatt a cégek több mint háromnegyedét elveszítették, de a külföldi munkavállalók stabilan itt maradnak.
TOVÁBBI INGATLANOK
